장 12.

- Na, mi ez a barátnős cucc? – fordul felém DaeHyun.

- Öhm… - jövök zavarba.

- Kivel kavarsz Zelo? – böki meg arcomat Jong Up.

- A menedzserünk lányával. – huppan le Bang a kanapéra.

- Te ezt nem gondoltad komolyan! – leolvasom HimChan arcáról, hogy eléggé aggódik.

- Mert? Miért ne gondolnám komolyan?

- Azt akarod, hogy kirúgjanak a csapatból? – néz rám vészjóslóan.

- Persze, hogy nem. Hisz ez tök egyértelmű, de nem akarom őt se elveszíteni. Most már biztos nem. De esküszöm, hogy nem lesz belőle semmi baj!

- Úgy legyen, de ha bármi is lesz kölyök! – fenyeget meg. Hogy oldja a hangulatot, a fejemet a hóna alá csapja és megkócolja a hajam.

- Álljál le HimChan hyung! – próbálom levakarni magamról, de nem megy. Addig szenvedek, míg végre elenged.

- És, volt már valami? – kérdezi YoungJae.

- Ezt hogy érted?

- Istenem Zelo! Hát puszi, smaci, esetleg több… - emelgeti a szemöldökét.

- De mocskos vagy. Nem, még nem, vagyis csók volt, de más nem.  Lezárhatnánk ezt a témát? – teljesen zavarba jöttem, pedig nem szokásom a fiuk előtt.

- Ha ennyire ragaszkodsz hozzá… Na, én elmegyek zuhanyozni. – kel fel mellőlem Jong Up.

Kivárom a soromat én is, hisz nem egyszerű a fürdőszoba használatának beosztása. Főleg 6 fiú esetében. Miután megmosakodtam, felhúzom melegítőmet, elbúcsúzok a többiektől és lefekszek aludni. 

*Nicole PoW*

- Pszt, maradjatok csöndbe. – mondja halkan egy ismerős hang. Érzem leheletét. Kezeivel támaszkodik a fejem mellett. A matrac besüpped alattuk. Gyengéden megcsókol, mire kinyitom a szemem. – Jó reggelt. – mosolyog rám. Körülnézek, de valami nem stimmel. Miért van a szobámba 6 Zelo? Biztos csak káprázik a szemem, hisz nem szoktam még hozzá a világossághoz. Pislogok egy párat, hogy tényleg nem álmodom-e. Most, hogy jobban megnézem, már nem is hasonlítanak annyira Zelora, csak ez a hidrogénszőke haj tévesztett meg. Leesik, hogy még pizsamába vagyok, ezért gyorsan magamra terítem a takarót, de az igazi Zelo lerántja rólam. – Ne aludj vissza! Be szeretném neked mutatni a csapatot.

- Adjatok nekem 5 percet, de így nem akarom, hogy lássatok.

- Gyönyörű vagy! – ölel meg Zelo. – De, ha ragaszkodsz hozzá. – kimennek a többiek, de Ő bent marad velem.

- Rád is vonatkozik az 5 perc. – bökök az orrára.

- Pedig én itt maradok. – makacskodik.

- Legyen, de ne less. – beviszem magammal a fürdőbe a ruháimat és becsukom az ajtót. Az üvegen át látom, hogy ott settenkedik az ajtó előtt. Egy halk kattanással bezárom azt, nehogy rám nyisson. Belebújtam virágos ruhámba, dobtam magamra egy kis sminket és kimentem.